Ryu Gwansun

 

Életrajza

 

Ryu Gwansun (1902. december 16. - 1920 szeptember 28.), más néven Yu Gwansun vagy Yoo Kwan-Soon, koreai hősnő, mártír. A “március 1. megmozdulások” néven elhíresült 1919 japán gyarmati uralom elleni demonstrációk egyik szervezője volt Koreában, dél-Chungcheong tartományban.

 

Ryu Gwansun édesapja, Ryu Jung Kwon  és édesanyja, Cee So Jade müvelt emberek voltak. 5 gyermekükből Ryu Gwansun a második lány volt. Szülei nagyban hatottak Ryu Gwansun felfogására.

 

1919-ben Ryu Ewha Womans University's gimnázium hallgatója volt Szöulban, ahol a kezdetektől tudta követni a “Március 1. Megmozdulásokat”. Az ő  mély istenbe vetett hite, és az Ehwa gimnázium metodista tanításai adták neki a bátorságot, hogy mindig bölcsen kell cselekedni.

 

Miután a japán kormány úgy döntött 1907-ben, hogy az összes koreai iskolát bezárja, Ryu Gwansun visszatért hazájába, Jiryeong-ri-ba. (ma: Yongdu-ri)

A családjával együtt elkezdte a japán megszálllás ellen hangolni a közhangulatot.Demonstrációt is szervezett a függetlenségért, ahol a szomszédos Yeongi, Chungju és Jincheon városokból is részt vettek polgárok. A demonstráció 1919.04.01.-én reggel kilenc órára volt tervezve az Awunae-i paic térre. Körübelül 2000 tüntető kiáltotta egyszerre: “Éljen sokáig a koreai függentlenség!” (“대한 독립 만세”). A koreai rendőrséget egy óra körül riasztották a helyszínre, aki Ryu Gwansun-t többekkel együtt letartóztatták. Ryu Gwansun édesszüleit a japán rendőrség még a demonstráció alatt könyörtelenül kivégezte. A rendőrségi kihallgatás során a lánynak felajánlották, hogyha a társai ellen vall, korára való tekintettel felmentik. Miután Ryu Gwansun ellenkezett, rövid ideig örizetbe vették, majd a Kyung Seung bíróság 1919.05.09.-én 5 év letöltendő fegyházbüntetésre ítélte a Seodaemun-i börtönben. A lány nem volt megelégedve az itélettel, és egy felsőbb bírósághoz fordult, ahol 1919.06.30.-án 3 évre enyhítették az ítéletet.

 

A rabsága alatt Ryu Gwansun továbbra is tüntetett Korea függetlenségéért, ezért a japán rendőrök több ízben megkínozták, melynek következtében 1920.09.28.-án  végleg az erőszak áldozata lett. Utolsó szavai máig ismertek: "Japán meg kell hogy bukjon. A körmeimet leszedhetik, az orromat és füleimet levághatják, a végtagjaimat eltörhetik. El tudom viselni a fájdalmat. De azt, hogy elveszítsem a hazámat, nem tudom elviselni. Az egyedüli bánatom, hogy csak egy életem van, amit a hazámért adhatok."

 

Halála után a test kiadását a japán börtön először visszautasította. Majd végül volt iskolájának igazgatóihoz, Lulu Frey-hez és Jeannette Walter-hez juttaták el testét. Hamis hírlesztelések szerint a teste darabokra volt vágva, melyet Walter egyértelműen megcáfolt.

 

Halála után 1962-ben kitüntették a Függetlenség Rendje érdemdíjjal.

 

Források:

 

1. Bright Figures in Korean History (한국역사를 빚낸사람들), Kim Han-ryong Compiler (김한룡 엮음) 대일출판사

 

2. "유관순 - Daum 국어사전". daum.net. 2011 [last update]. http://krdic.daum.net/dickr/contents.do?offset=A029668100&query1=A029668100#A029668100. Retrieved 8 February 2011.

 

3. "유관순 열사의 어린시절과 학창시절". yugwansun.com. 2011 [last update]. http://www.yugwansun.com/yugwansoon_01/sub_03.asp. Retrieved 7 February 2011.

 

4. "Yu Kwan Sun Summary | BookRags.com". bookrags.com. 2011 [last update]. http://www.bookrags.com/research/yu-kwan-sun-ema-06/. Retrieved 7 February 2011.

 

5. "유관순 열사의 3-1 만세 운동". yugwansun.com. 2011 [last update]. http://www.yugwansun.com/yugwansoon_01/sub_04.asp. Retrieved 7 February 2011.

 

6. "아우내 만세 운동과 유관순". yugwansun.com. 2011 [last update]. http://www.yugwansun.com/yugwansoon_01/sub_05.asp. Retrieved 7 February 2011.

 

Gratis Homepage von Beepworld
 
Verantwortlich für den Inhalt dieser Seite ist ausschließlich der
Autor dieser Homepage, kontaktierbar über dieses Formular!